Kernel forítás
Irta:Schmidt Szabolcs

Nyilatkozat

Kijelentem, hogy ez a dokumentáció A Linux kernel 2.4 -es verzióinak konfigurálásával és fordításával foglalkozik. A leírtaknak alaposan utána jártam, ennek ellenére a félreértésekből és egyéb hibákból eredő károkért személyes felelősséget nem vállalok. Külön köszönettel tartozom lektoraimnak, Pozsár Balázsnak és Polonkai Gergelynek. Köszönöm Varga Zsoltnak, hogy a korábbi PDF változatot megcsinálta. Emellett köszönöm mindenkinek, aki e-mail -ben megírta az észrevételeit és tippeket adott a leírás pontosítására.
Schmidt Szabolcs
smica@mnmail.hu

2004.05.28.

 

 

 

 

 

A Linux kernel konfigurálása és fordítása

Tartalomjegyzék
Nyilatkozat 1
Tartalomjegyzék 2
2.Alapvető tudnivalók 4
2.1A Linux története és fejlesztésének menete 4
3.Felkészülés a kernel beállítására és fordítására 6
3.1A kernel forrásának beszerzése 6
3.2A forrás kicsomagolása 6
3.3Eszközök, melyekkel a konfigurálás megkönnyíthető 7
3.4A szükséges fordító jelenlétének ellenőrzése 7
3.5A konfigurálás három alapvető módja és a konfiguráló program működése 7
4.A tényleges konfigurálás 8
4.1Code maturity level options —> A kód fejlettségi szintjének kikötése 8
4.2Loadable module support —> Betölthető modulok támogatása 8
4.3Processor type and features –> Processzor típusa és optimalizáció 8
4.4General setup –> Alapvető kernelfunkciók, buszrendszerek és energia gazdálkodás 10
4.5Memory Technology Devices (MTD) —> Memória eszközök támogatása 12
4.6Parallel port support —> Párhuzamos portok támogatása 12
4.7Plug and Play configuration —> Plug and Play támogatás 13
4.8Block devices —> Blokkeszközök támogatása 13
4.9Multi-device support (RAID and LVM) —> RAID és LVM támogatás 14
4.10Networking options —> Hálózati opciók 15
4.11Telephony support —> Telefonos eszközök támogatása 17
4.12ATA/IDE/MFM/RLL support —> ATA/IDE/MFM/RLL eszközök 18
4.13SCSI support —> SCSI támogatás 20
4.14Fusion MPT device support —> MPT kompatibilis eszközök (SCSI és LAN üvegszálon keresztül) 21
4.15I2O device support —> I2O szabvány támogatása 22
4.16Network device support —> Hálózati eszközök 22
4.17Amateur radio support —> Amatőr rádiós eszközök 24
4.18IrDA (infrared) support —> Infrás csatlakozást használó hardverek 24
4.19ISDN subsystem —> ISDN alrendszer 25
4.20Old CD-ROM drivers (not SCSI, not IDE) —> Régi, nem szabványos CD-ROM meghajtók támogatása 25
4.21Input core support —> Beviteli perifériák 26
4.22Character devices —> Karakteres eszközök, alaplapi chipset -ek és videovezérlők 26
4.23Multimedia devices —> Multimédiás eszközök 28
4.24Filesystem support —> Fájlrendszerek és nyelvek támogatása 29
4.25Console drivers —> Karakteres felület beállításai 32
4.26Sound —> Hangvezérlők 32
4.27USB support —> USB vezérlők és eszközök 32
4.28Bluetooth support —> Bluetooth vezeték nélküli eszközök 34
5.A tényleges fordítási művelet 35
5.1A rendszermag fordítása 35
5.2A modulok fordítása és telepítése 35
5.3A rendszermag elhelyezése 35
6.Bootkezelők beállítása 36
6.1LILO bootkezelő beállítása 36
6.2GRUB bootkezelő beállítása 36
Alapvető tudnivalók
Mindenképpen fontos azt megemlíteni, hogy a SuSe, a Mandrake és egyéb RedHat alapú disztribúciók módosított kernelforrásokból készült rendszermaggal üzemelnek. Ezek forrása általában(!) megtalálható a csomagok között, peldául kernel-source-verziószám.rpm néven.
Azért emeltem ki, hogy “általában”, mert előfordulnak ma már
ún. Desktop kiadások is, amelyek 1 CD -sek és az esetek többségében nem
tartalmazzák a kernel forrásának csomagját, de még a C fordítót sem
(gcc, egcs). Ezekre, és a különféle Live Eval, azaz CD -ről
futó változatokra (főleg SuSe -nál) csak oly módon tudunk kernelt készíteni,
hogy egy másik Linux-rendszeren a mi gépünk beállításait vesszük figyelembe fordításkor,
majd a kész kernelt egy az egyben átvisszük a fordító nélküli gépre.
Ebben az esetben persze még nagyobb körültekintés szükséges.
Akinek ilyenje van és úgy érzi, hogy már felkeszült az alább leírt dolgokra,
annak itt az ideje lecserélni Linuxát egy komolyabb változatra.
A 2.páratlanszám.x -es verziókkal (pl. 2.5.74) a kezdőknek nem érdemes
próbálkozniuk, mert ezek fejlesztői változatok, amelyek sok instabil és
félkész kódot tartalmaznak.
De mi is az a kernel?
A kernel (rendszermag) tulajdonképpen az operácios rendszer
(GNU/Linux, Windows, MacOS stb.) legbelsőbb része, a szíve. A legalapvetőbb
feladatokat végzi: biztosítja a futó programok és a hardver közötti kapcsolatot, az erőforrások egyenlő, vagy (szükség szerint) egyenlőtlen elosztását, valamint a rendelkezésre álló hardverek vezérlését.
Létezik mikrokernel (pl. Mach vagy Windows) és monolitikus. A Linux
egy monolitikus kernel, de modularizálható. Természetesen a fordítási munkálatainkat felhasználóként is végezhetjük, (sőt, így biztonságosabb) de ahhoz hogy a kész kernelt beüzemeljük mindenképpen root -ként kell bejelentkeznünk.

A Linux története és fejlesztésének menete
A Linuxot 1991 júliusában kezdte el fejleszteni egy Linus Benedict Torvalds nevű finn diák.
A történetünk azonban ennél jóval korábban kezdődik. A 80 -as évek végén Andruw S. Tanenbaum professzor szigorúan oktatási céllal létrehozott egy Minix nevű UNIX -klónt, amely szöget ütött a fent említett finn diák fejébe is. A Posix szabvány mentén haladva aztán sikerült elindulnia azon az úton, amely a Linux kernelének kifejlesztéséhez vezetett.
A Linux egy UNIX-változat. Amikor róla beszélünk, akkor az elmondottak többé-kevésbé igazak a többi Unix-változatra is. Ma a UNIX alapú rendszerek a legelterjedtebb hálózati szerverek közé tartoznak. Manapság minden nagyobb fejlesztő cégnek van egy saját UNIX-rendszere: a Sun Microsystems -nek a SunOS, a HP -nek a HP-UX, az IBM -nek az Aix, az Apple -nek az A/UX és a sort még hosszasan lehetne folytatni.
A Linux változatok terjesztése két okból különbözik alapvetően a fent említett UNIX -októl. Az első és legfontosabb, hogy a Linux alapvetően PC -re készült, igaz ma már számtalan architektúrán fut (nagygépes környezetben is), de nyílt forrású program lévén nem igazán lehetett a fenti rendszerekkel ellentétben egy konkrét géptípushoz adva drágán értékesíteni.
A második ok az elsőből következik: a nagy cégeknek nem éri meg egy komplett üzleti stratégiát felépíteni egyetlen változat köré, ezért az egyes terjesztéseket mind-mind kis csapatok kezdték el fejleszteni. Az egyik első kereskedelmi változat egyértelműen a német
SuSe volt, amely már 1992 -ben (alig egy évvel a kernel első verziójának születése után) megkezdte egy saját változat készítését. A jelenlegi második legnépszerűbb Linux terjesztés a RedHat elévülhetetlen érdemeket szerzett rengeteg fontos szabvány (pl. RPM csomagkezelő) beépítésével. Ezeket az eredményeket természetesen minenki más is felhasználta, kivéve a szintén 1994 -ben indult non-profit alapítvány, a Debian által készített saját GNU/Linux disztribúciót, amely saját csomagkezelővel és a többiekétől jelentősen eltérő szemléletmóddal büszkélkedhetett és büszkélkedhet is mind a mai napig jelen pillanatban is a legnépszerűbb Linux terjesztés címet birtokolva. Azért ebből kifolyólag az egyik szemem sír és a másik sem nevet. Ennek (bár én nagyon szeretem a Debiant) az az oka, hogy sokkal szívesebben látnék a népszerűségi lista élén egy kezdőknek készülő disztribúciót (Mandrake, SuSe stb.), mert akkor biztos lehetnék abban, hogy az átlagfelhasználók is birtokukba vették a Linuxot. Itt most azokra az emberekre gondolok, akik nem értenek a számítógépükhöz, csak használják, mint eszközt. A Linux akkor lesz igazán jó helyzetben az operációs rendszerek piacán, ha ezt a felhasználói réteget is maradéktalanul ki tudja elégíteni.
A fejlesztés menete alapvetően egy demokratikus folyamat, hisz több mint 600 ember dolgozik együtt állandó jelleggel. A kernel verziószáma három részből áll, pl. : 2.4.26.
Az első (2 -es) a fő verziószám. Ez csak akkor változik, ha a rendszermagot alapjaiban modosítják. A második az alverziót jelöli, amely egy hosszabb, akár 3-4 éves fejlesztési ciklus eredménye. E verziószám esetében jelentősége van annak, hogy az páros vagy páratlan.
Mint azt az imént említettem, a páratlan szám egy fejlesztői, instabil rendszermagot jelöl, míg a páros egy stabil, mindenki számára használható változatot. A harmadik szám az úgynevezett foltsorszám, amely az apróbb, néhány havonta beépített javításokat számlálja.
Felkészülés a kernel beállítására és fordítására

A kernel forrásának beszerzése

Mint azt az imént említettem, a kernel forrása valószínűleg megtalálható
a telepíthető csomagok között. Az rpm -i “csomagneve” paranccsal telepithető
a forrás, amely alapból a /usr/src könyvtárba kerül, általában a /linux
alkönyvtárba. Grafikus felületű csomagkezelőkben is utánanézhetünk, de minden esetben (ha a CD -kről tesszük fel), akkor erre a helyre kell kerüljön.
Ha frissebb változatot szeretnénk fordítani, akkor a www.kernel.org, illetve
az ftp.kernel.org oldalakon juthatunk hozzá a legkönnyebben. Informatikai
szaklapok CD-mellékletein is gyakran megtaláljuk az újabb verziókat.
RedHat alapú változatoknál, a már fent említett különbségek miatt legyünk
óvatosak: tegyük fel az alapértelmezett kernelcsomagot is, hogy
szemügyre vehessük a beállításokat. Ha Debian alatt dolgozunk, akkor
gyakorlatilag bármilyen csomag megteszi, hisz itt a kernel eredeti változata
dolgozik. Ebbe nem piszkáltak bele túlzottan, ezért a rendszernek az általunk fordított változat is ugyanúgy meg fog felelni. Van továbbá még egy apró különbség a Debian és a többi disztribúció között: a forrás csomagja tömörítve
kerül fel a /usr/src -be, mégpedig “tar.bz2″ formátumban. UHU-Linux alatt
az “apt-get install kernel-source” paranccsal lehet ezt az imént említett
helyre másolni (természetesen ez Debian alatt is így zajlik, csak ott több
kernelváltolzat is telepíthető, ezért a “kernel-source-verziószám” csomagot
kell kiválasztani).

A forrás kicsomagolása

A kitömörítés a következőképpen zajlik:
-tar.bz2 esetén: bunzip2 tömörítettfájlneve.tar.bz2 aztán
tar -xf tömörítettfájlneve.tar
vagy tar -xjf tömörítettfájlneve.tar.bz2
-tar.gz esetén: gunzip tömörítettfájlneve.tar.gz
tar -xf tömörítettfájlneve.tar
vagy
tar -xvzf tömörítettfájlneve.tar.gz.
Minden esetben a végeredmény egy /tömörítettfájlneve könyvtár.
Itt található a forráskód. Ezt mindenképpen a /usr/src -be kell
elhelyezni és kell hozzá készíteni ugyanide egy hivatkozást:
ln -s létrejöttkönyvtárneve linux
(a létre jött könyvtár neve lehet pl. linux-2.4.26)
Ha fent van az eredeti rendszermag a /usr/src/linux -ban akkor ezt NEM SZABAD az újjal felülírni. De nem azért, mert az eredeti szent és sérthetetlen. Egy komplett rendszer nagyon jól megvan a kernel forrása nélkül is, de a felülírásból keletkező esetleges kavarodások hibák tömkelegét okozhatják a fordítási folyamat során.

Eszközök, melyekkel a konfigurálás megkönnyíthető

Kernelfordítás előtt nagyon jól jöhet néhány olyan program, amely megkönnyíti a gépben lévő hardverelemek felismerését. Az “lspci” parancs használatával kideríthető a PCI -os eszközök mibenléte. A rendszer indításakor lefutó szöveget a “dmesg” paranccsal lehet visszanézni. Ez azért előnyös, mert a disztribúcióhoz kapott kernel is felismeri a hardvereket, és azokat a képrnyőre listázza.

A szükséges fordító jelenlétének ellenőrzése

Lépjünk be a kicsomagolás után létrejött könyvtárba. Az aktuális kernelekhez (2.4.x és 2.6.x) a 2.95.3, illetve a 2.95.4 a legalkalmasabb. A 3.x -es sorozat bármelyik tagja szintén megfelel, a 2.96 -os sorozatból pedig a 2.96.85 -ös változatnál régebbieket kerüljük el.
(ez a 8.2 -es RedHat és a 8.x -es Mandrake alapértelmezett gcc -je).
Számtalan nagyon komoly hibája van, pl. nem fordítja le az MMX és a 3DNow
utasításokat tartalmazó kódrészeket (lehet, hogy ez szándékos és ezzel csak a lefordított kód hordozhatóságát akarták biztosítani, de enyhén szólva nem arattak vele osztatlan sikert sem a programozók, sem a felhasználók körében).
Alkalmas továbbá a 2.91.66 -os gcc és az 1.1.2 -es egcs is, de használatuk nem biztonságos. A 2.7.x -es sorozat ma már nem támogatott.
A rendszerben lévő GCC verziószámát a “gcc -V” paranccsal lekérdezheted.

 

A konfigurálás három alapvető módja és a konfiguráló program működése

Maga a fordítás előtti konfigurálás a következő 3 parancs egyikével
történhet:
-make config Parancssoros alkalmazás, bash kell hozzá (ha nem megy nézd meg, hogy a /bin/bash létezik -e és, hogy a /bin/sh hivatkozás erre
mutat -e).

-make menuconfig Ez egy sokkal kényelmesebb megoldás, itt menüs felületen állíthatsz be mindent és még vissza is tudsz lépni, ha valamit nem úgy állítottál be elsőre, ahogy kellett volna. ((n)curses kell hozzá).

-make xconfig Grafikus felülető beállítóprogram (Tk kell neki, de a 2.6.x -eshez már a Qt -ra lesz szükség).

Most a menuconfig alapján fogok végigmenni, de a menüpontok mindenütt ugyanazok.
Amelyik funkció előtt [ ] jelek láthatók, az csak közvetlenül a kernelbe fordítható. Amelyik előtt viszont a < > jelek díszelegnek,
azt modulként is elkészíthetjük. A modul egy olyan kódresz, amely külön fordítva is működőképes és használatával memóriát spórolhatunk, mert így az adott drivernek vagy programrésznek nem kell állandóan elérhetőnek lennie (pl. a vfat.o és az msdos.o nevű modulok csak akkor töltődnek be, ha felmountolunk egy ilyen fájlrendszerű meghajtót, partíciót). Az esetleges hibákért elnézést kérek, és azért is külön ha véletlenül egyes helyeken téves információt közölnék (ez is előfordulhat).

A tényleges konfigurálás

Code maturity level options —> A kód fejlettségi szintjének kikötése

[ ] Prompt for development and/or incomplete code/drivers
[ ] A fejlesztői és félkész kódrészek és driverek kilistázása
Ez a menüpont szabja meg, hogy a kernel konfigurálásánál milyen készültségi fokon lévő kódrészek jelenhetnek meg a beállítások között. Ha ezt kikapcsolva hagyjuk akkor biztos, hogy nem fogunk egyetlen instabil vagy hibásan működő részt sem belefordítani a kernelbe (viszont egy pár létező funkciót nem láthatunk).

Loadable module support —> Betölthető modulok támogatása

[ ] Enable loadable module support
[ ] Set version information on all modul symbols
[ ] Kernel module loader
[ ] Betölthető modulok támogatásának elérhetővé tétele
[ ] A verzióinformációk beállítása minden modulszimbólumnál
[ ] Kernelmodul betöltő
Ha a kernel egyes részeit modulba kivánjuk fordítani, akkor a modultámogatást mindenképpen be kell, hogy kapcsoljuk. A kernelmodul betöltő kényelmes dolog.
Ilyenkor nem kell például (az előbb említett példa alapján) Windows -os partíció felcsatolásánál nekünk betölteni az msdos.o és a vfat.o modulokat, (ezt a modprobe paranccsal tehetjük meg) hanem automatikusan megtörténik. Kezdőknek ez mindenképp javallott. A verzióinformációkra vonatkozó opció csak akkor szükséges, ha más forrásból származó modulokat szeretnél használni. Vannak ugyanis olyan funkciókat ellátó külön modulok, amelyek valamilyen okból nem kerülhettek bele a komplett kernelforrásba. Ezek külön fordítandók és a modprobe paranccsal tölthetők be. Használatuk e funkció bekapcsolása után lehetséges és biztonságos, de ezen modulok többségét betöltésnél kézzel paraméterezni kell. Ennek módja mindig a modulhoz adott doksiban található meg.

 

 

Processor type and features –> Processzor típusa és optimalizáció

Processor family
Erre a funkcióra ráállva nyomjunk ENTERT és válasszuk ki a processzorunk
típusát. Légy nyugodt, biztos megtalálod a tiédet is
[ ] PGE kiterjesztések (not for Cyrix/Transmeta)
[ ] Gép ellenőrzés (Machine Check Exception)
Ennek segítségével a kernel képes lesz együttműködni az alaplapokon található hardverfigyelésre alkalmas chipsetekkel (pl. érzékeli a túlmelegedést vagy az egyes hardverelemek hibáját). Ha problémat észlel, hibaüzenetet küld és le is állíthatja a gépet.
< > Toshiba Laptop támogatás
Értelemszerűen a Toshiba gyártmányú laptopokhoz kell (Phoenix BIOS -szal nem működik). Ugyanaz mint az előző “Machine Check Exception”.
< > Dell laptop támogatás
Minden Inspiron és Latitude modellel működnie kell. Egyébként ugyanaz, mint az előző.
< > /dev/cpu/microcode – Intel 32 bites processzorok mikrokód támogatása
< > /dev/cpu/*/msr – Modellspecifikus regiszterek támogatása
< > /dev/cpu/*/cpuid – Processzor információk szolgáltatása
High Memory Support
Nagy mennyiségű memória támogatása. Inkább csak szerverekben és nagy
teljesítmenyű munkaállomásokban lehet rá szükség (a 32 bites processzorok
egyébként is csak maximum 4 GB -ot tudnak megcímezni).
1 GB RAM felett mindenképpen kell.
[ ] Matematikai koprocesszor emulációja (Math emulation)
Csak a 386 -os es a 486/SX -es gépeknél van jelentősége. Ezek processzorából ugyanis hiányzik ez az alegység. Egyébként felesleges bekapcsolni, de ha véletlenül bent maradt az sem baj, mert a kernel nem használja, ha nincs rá szükség. Általános érvényű jótanács azonban, hogy jobb kikapcsolni mindent, amire nincs és a közeljövőben nem is lesz szükségünk, mert így a kész kernel kisebb, gyorsabb és stabilabb lesz (ezért magyarázok ilyen sokat;-).
[ ] MTRR támogatás
Az MTRR szabályozza a PentiumPRO, Pentium2 és annál újabb processzoroknál a processzor memóriához törtenő hozzáférését. Ennek bekapcsolásával ez a funkció manipulálhatóvá válik (szerkeszthető a /proc/mtrr fájlban). Többprocesszoros rendszereknél (főleg régebbi gépek esetén) javallott a bekapcsolása. Ha nem érdekel ez a funkció, akkor hagyd ki. 9 Kbyte -tal kisebb lesz a kerneled.
[ ] Szimmetrikus többprocesszoros rendszerek támogatása (Symmetric multi…)
Erre akkor van szükség, ha a gépedben több processzor van és szeretnéd ezt
kihasználni. Ha neked is olyan masinád van mint a többségnek (azaz egyprocesszoros) vagy nem tudod, hogy mit jelent ez, akkor ne kapcsold be.
Szükség van rá továbbá az újabb Hyper Threading -es Pentium 4 -eknél is.
[ ] Beépített programozható megszakításvezérlő támogatása (Local APIC…)
A hardverek kommunikációs csatornájának kezelését bízza rá közvetlenül a kernelre. Ha a többprocesszoros rendszerek támogatását bekapcsoltuk akkor nem kell foglalkoznunk vele.
[ ] Unsynced TSC support
Ingoványos talaj. Inkább ne kapcsoljuk be.

General setup –> Alapvető kernelfunkciók, buszrendszerek és energia gazdálkodás

[ ] Networking support
Alapvető. Csak akkor hagyd kikapcsolva, ha nagyon jól tudod, hogy mit csinálsz. Nem csak a hálózatba kötött gépeken van rá szükség, mert megszámlálhatatlanul sok alkalmazás igényli. (például a grafikus felületed sem fog működni nélküle)
[ ] PCI support
A ma legszélesebb körben használatos buszrendszer támogatása.
A foglalatok fehér színűek.
A mai gépek mindegyikénél kötelező bekapcsolni, különben nagyon sok hardverelem nem fog működni. Csak nagyon régi (486 -os illetve annál öregebb gépeknél és néhány régebbi Pentiumnál, K5 -nél stb.) hagyható ki.
() PCI Access mode
A PCI buszos eszközök detektálásának módját állítja be. Erre azért van szükség, mert ugyan a BIOS is fel tudja deríteni az eszközöket, de vannak régebbi, hibás BIOS -ok, amelyek akár a gépet is lefagyaszthatják ezzel a művelettel. Ha a “BIOS” lehetőseg van beállítva, akkor magára a BIOS -ra van bízva a detektálás. Ha a “Direct” van kiválasztva, akkor közvetlenül a kernel végzi el ugyanezt. Amikor az “Any” lehetőséget választjuk ki, akkor a kernel előbb megpróbálja önmaga felismerni az eszközöket, és ha nem sikerül, akkor visszaadja a BIOS -nak a vezérlést.
[ ] ISA bus support
Egy régebbi buszrendszer. A mai gépekben már nem található meg. Foglalatai fekete színűek. Ha van, akkor kapcsold be, ha nincs akkor ne.
[ ] PCI device name database
A támogatott PCI buszos eszközök listáját teszi elérhetővé a /proc/pci és a
/proc/ioports helyeken. Memóriát nem foglal ugyan a bootolás után, de nagyon megnöveli a kész kernel méretét (80 Kbyte -al). Ezért, ahol fontos, hogy a kernel minél kisebb legyen, ott ezt a funkciót nem célszerű beforgatni.
[ ] EISA support
Az ISA busz továbbfejlesztése. Csak akkor kell, ha van ilyened.
[ ] MCA support
Egy elég régen (1987 -ben) megjelent buszrendszer. Az IBM produktuma, aki a PS/2 számítógéppel egyidőben vezette be az ISA busz leváltására. 32 bites volt. Egyrészt a szolíd átviteli sebessége miatt (először 20, majd később 30 MB/s), másrészt pedig a rossz támogatottsága végett tűnt el viszonylag hamar (megalkotóján kívül szinte csak az Acer és az Olivetti támogatta). Ez utóbbinak valószínűleg a használatáért kért magas jogdíj volt az oka.
Ma már egyáltalán nem használják. Kihagyható.
[ ] Support for hot-pluggable devices
Akkor van rá szükséged, ha olyan eszközöket akarsz használni, amelyeket a
rendszer bekapcsolt állapotában is lehet csatlakoztatni. Ilyenek például a
különféle USB -s Flash memóriák (Pen Drive, kártyaolvasó stb.), CD-írók,
külső modemek, hordozható merevlemezek, PCMCIA eszközök.
< > PCMCIA/CardBus support –>
Általában notebookoknál gyakori mindkét felület. A PCMCIA a régebbi 16 bites, a CardBus pedig az újabb 32 bites. Hitelkártya méretű kis perifériák
használhatók ezekkel a csatolókkal (hálókártyák, modemek, merevlemezek).
A CardBus támogatásához kell a menüben található “CardBus support” is.
Az ezalatti három funkció (Databook TCIC…, i82092 compatible…, stb.)
általában csak régebbi laptopoknál javallott. A legalsó “i82365 compatible
bridge support” csak az ISA buszra csatlakozó csatolófelület jelenléténél
szükséges, míg az “i82092 support…” a PCI -os eszközök használatánál ajánlott. Ezeket célszerűbb modulba fordítani.
PCI Hotplug Support –>
Gondolom az előzőek alapján nyilvánvaló, hogy a működés közben csatlakoztatható PCI -os perifériák támogatásához kell.
[ ] System V IPC
Az egyes folyamatok közti kommunikációt segíti elő. Hiányában jó néhány alkalmazás nem működik (pl. DOS emulator). Jobb, ha bekapcsoljuk.
[ ] BSD Process Accounting
Ha ezt bekapcsoljuk, akkor felhasználói módban futó programok is utasíthatják a kernelt arra, hogy az adott folyamatról információkat egy fájlba mentsen, például ha az alkalmazást bezárjuk. Jó ötlet, mert így értékes információkra tehetünk szert az alkalmazásról (az indításhoz szükséges parancs, memóriahasználat, mikor és ki és melyik terminálon indította).
[ ] Sysctl support
E funkció bekapcsolásával a kernel alkalmassá válik arra, hogy futás közben
megváltoztassuk az egyes paramétereit, anélkül, hogy újra kéne fordítani a
rendszermagot vagy ujraindítani a számítógépet. Ezek a rendszerhívások csak akkor működnek, ha a “/proc file system support” -ot is beleforgatjuk a
rendszermagba. Sok más funkció is igényli, ezért mindenképpen ajánlott.
( ) Kernel core (/proc/kcore) format
Ennek a kapcsolónak két állása van: ELF és A.OUT. Az alapértelmezett (es ajánlott) az ELF, mert ez a funkció határozza meg a /proc/kcore fájl formátumát, amely a memória teljes tartalmát magában hordozza. Persze ez csak átvitt értelemben igaz, hisz a /proc könyvtárban lévő fájlok fizikailag nem léteznek. Az A.OUT formátumot csak akkor ajánlom, ha a rendszereden régi a binutils, vagy ha az adott architektúra ezt indokolja. A legtöbb embernek itt az ELF a “nyerő”.

Ezt a funkciót követi a különféle binárisok támogatását megvalósító három
menüpont: a.out, ELF és MISC. Menyjünk rajtuk végig!
Az a.out -ot mindenképpen célszerű bekapcsolni, bár ma már nem sok program igényli.
Ha egy alkalmazás indításánál azt az üzenetet kapod, hogy “You need a kernel with QMAGIC support”, akkor az azért van mert az a.out támogatás hiányzik a kernelből.
Célszerűbb (ezt is és a másik kettőt is) egyenest a kernelbe forgatni.
Kötelező viszont az ELF formátum támogatása. Az a.out azért kell mert az még, az ELF pedig azért mert az már elterjedt (tehát az előbbi leköszönőfélben van, míg az utóbbi elterjedőben). Ha 1.2 -es kernelről frissítesz (amit kétlek), akkor az egyes ELF futtatáshoz szükséges lib -ek is frissítésre szorulnak (ld.so).
A MISC támogatására gyakran szükséged lehet, ha szoktál interpreterek (értelmezők) segítségével programokat futtatni (pl. Java, Python), vagy wrappereket, emulátorokat használni (pl. DOSEMU).
[ ] Power Management support
E funkció segítségével lehetséges pl. notebookoknál a tápellátás gyengülése
esetén a rendszer automatikus leállítása, vagy készenléti állapotba helyezése.
Ehhez APM vagy ACPI támogatás is kell.
[ ] Advanced Power Management BIOS support
A “zöld PC -k” támogatása (pl. ATX -es táp lelövése kikapcsoláskor stb.).
Magát az APM -et mindenképpen ajánlott bekapcsolni, a többiről alább olvashatsz.
Az ezalatt megnyíló funkciók többsége csak akkor kapcsolandó be, ha a gép
valamilyen BIOS hibából adódóan nem tud leállni kikapcsoláskor, vagy belefagy a készenléti állapotba, vagy más hasonló gond adódik a tápkezelés során.
Ez alól kivétel az “RTC stores time in GMT” funkció, ami akkor kell, ha a
géped hardverórája a GMT -hez (a brit időszámításhoz, amihez képest a többi időzónát is számoljuk) van állítva. Ez az alapértelmezett beállítás minden UNIX alapú rendszerben, így a Linuxban is. A te disztribúciód is biztos rákérdezett erre telepítésnél. Ha GMT szerint vagy beállítva, akkor a Linuxnak elég annyit tudnia, hogy melyik időzónában vagy és aztán maga adja hozzá a GMT -hez képest a szükséges órák számát.

 

Memory Technology Devices (MTD) —> Memória eszközök támogatása

Az itt található funkciók alapvetően arra jók, hogy IC alapú adattárolók használatához különféle “extrákat” biztosítsanak (RAM, ROM és Flash chipek).

Parallel port support —> Párhuzamos portok támogatása

< > Parallel port support
Ha olyan perifériákat akarsz használni, amelyeket a géped párhuzamos portjára csatlakoztatsz (25 lyukú feltűnően hosszúkás csatlakozó), akkor erre van szükséged. Ma az USB egyre inkább kiváltja ezt is és néhány újabb gépen (főleg notebookokon) már nem is található meg (együtt halad a soros porttal a süllyesztő felé).
< > PC-style hardware
Ha használni akarod a párhuzamos portodat a gépeden, akkor feltétlenül kell ez is. Nem csak PC -ken, hanem néhány Alpha alapú rendszeren is ilyen szabványú portok vannak.
< > Multi-IO cards (parallel and serial)
Több soros és párhuzamos porttal is rendelkező PCI -os bővítőkártyák támogatását valósítja meg. E kártyák szolgáltatásai kimerülnek annyiban, hogy a portjaikra további perifériákat is csatolhatunk.
[ ] Support foreign hardware
Ez a pont csak akkor kapcsolandó be, ha külön drivereket tartalmazó modulokat akarsz betölteni nem szabványos párhuzamos portok támogatásához.
Bekapcsolása teljesítményvesztést eredményez, ezért csak akkor fordítsuk be, ha tudjuk mit csinálunk és tényleg szükségünk van rá.
[ ] IEEE 1284 transfer modes
Egyes átviteli módok használatához szükséges. Például ha olyan nyomtatód van, amely támogatja a státuszvisszajelzést vagy csak EPP, esetleg ECP támogatás kell (nagy forgalmú nyomtatószerver esetén), akkor erre van szükséged.
Az EPP -t egyszerűen gyorsított nyomtatókapunak nevezhetjük, míg az ECP ennek a továbbfejlesztése, amely az RLE kódolás nyújtotta tömörítés segítségével gyorsítja az adatátvitelt. Az RLE (Run Lenght kódolás) a képek tömörített átvitelére szolgáló adatátviteli szabvány, amely elsősorban akkor hatásos, ha egy képen sok az egyszínű felület.

 

Plug and Play configuration —> Plug and Play támogatás

< > Plug and Play support
Vannak olyan alkatrészek (főleg bővítőkártyák, perifériák) amelyek nem
igényelnek hardveres beállítóeszközöket (pl. jumperek). Ezeket az eszközöket
szoftverek automatikusan konfigurálhatják. Ez a szoftver lehet akár a BIOS, az operációs rendszer vagy egy felhasználói program (esetleg az adott eszközhöz
kapott célalkalmazás vagy egy driver).
< > ISA Plug and Play support
Ahhoz, hogy az ISA eszközök Plug and Play támogatása működjön ezt is be kell, hogy kapcsold.

Block devices —> Blokkeszközök támogatása

< > Normal floppy disk support
Nincs mit túlmagyarázni rajta. Ha van floppy drive -od és használni is
akarod, akkor kell.
< > XT hard disk support
Nagyon régi IBM XT -k 8 bites merevlemezvezérlőjének támogatásához szükséges funkció. Aligha lesz szükséged rá egy olyan gépen, ami már a nyolcvanas évek vége felé, vagy később készült (magyarul egy mai, pár éves gépre tuti nem kell,
mert az XT -k 1983 -ban jelentek meg).
< > Parallel port IDE device support
A párhuzamos portra kapcsolható merevlemezek, CD-ROM -ok, szalagos archiválók támogatásához szükséges. Ezek hordozható külső perifériák. Ha bekapcsoljuk a funkciót akkor lenyílik egy menü amiből kiválaszthatjuk, hogy milyen jellegű perifériát kivánunk használni és konkrét átviteli módokhoz (protokollokhoz) is találhatunk támogatást. Arról hogy ezek közül a protokollok közül nekünk melyik kell az adott eszközhöz, arról az adott protokoll neve, vagy az általunk vásárolt hardver dokumentációja árulkodhat.
< > Compaq SMART2 support
Ha ilyen vezérlővel ellátott alaplapod van, akkor kapcsold be. A teljes lista
ezekről a hardverekről a kernel forrásának könyvtárában a
/Documentation/cpqarray.txt fájlban található.
< > Compaq Smart Array 5xxx support
Egy másik vezérlő. Az eljárás ugyanaz mint az előbb: a /Documentation/cciss.txt fájlban találod a támogatandó hardvereket.
< > Mylex DAC960/DAC1100 PCI RAID Controller support
A Mylex gyártmányú RAID vezérlők széles körű támogatását realizálja.
Típusok: Mylex DAC960, AcceleRAID es eXtremeRAID PCI RAID. Bővebb infó:
Documentation/README.DAC960.
< > Loopback device support
Ennek segítségével önálló fájlrendszerként kezelhetsz bizonyos fájlokat, tehát lényegében virtuális fájlrendszerek támogatása valósulhat meg a funkció által. E fájlrendszerek száma nincs maximálva, /dev/loop0, /dev/loop1 stb. neveken találhatók az eszközök. Ezzel tesztelhetőek például CD-Image -ek mielőtt kiírnád őket, de floppyk és sok más egyéb eszköz és fájlrendszer emulálható vele. Emellett támogatja a titkosítást is és még számtalan egyéb funkciója van. Érdemes kipróbálni.
< > Network block device support
Hálózaton keresztül, a TCP/IP protokoll segítségével elérhető blokkeszközök
támogatását teszi lehetőve. Így a /dev/nd0, /dev/nd1 stb. neveken egy távoli
gépben található merevlemezhez vagy CD-ROM -hoz vagy bármilyen blokkeszközhöz történő hozzáférés valósítható meg általa. Az előző “Loopback device…” funkció segítségével emulálható is egy ilyen hálózatos blokkeszköz jelenléte, így egy adott gépen lehet a kliens és a szerver is.
< > RAM disk support
E funkció lehetőséget ad arra, hogy a gépedben lévő memória egy bizonyos hányadát blokkeszközként használhasd (akár egy merevlemezt). A linuxok egyes változatainak telepítője igen gyakran használja ezt a szükseges eszközök inicializálásakor, mert így a memória egy részére önálló fájlrendszert hozhatnak létre.
(4096) Default RAM disk size
Ez a menüpont állítja be a RAM disk alapértelmezett méretét. Csak akkor nyúlj hozzá ehhez a funkcióhoz, ha tudod, hogy mit csinálsz.
[ ] Initial RAM disk (initrd) support
Ezzel a funkcióval lehetővé válik, hogy a rendszerbetöltő program (lilo, loadlin
vagy grub) bootolásnál RAM lemezt hozzon létre és root fájlrendszerként csatolja
fel azt. Ez jó például arra, hogy a kernel modulokat legyen hova betölteni
mielőtt a tényleges root fájlrendszerhez hozzáférnénk.
Ahhoz, hogy ezt a funkciót elérd a RAM disk támogatásnak a kernelben és nem
modulban kell lennie.
[ ] Per partition statistics in /proc/partitions
Ha ezt bekapcsolod, akkor a kerneled statisztikákat fog vezetni a fent említett
fájlban az egyes fájlrendszerekhez törtenő hozzáférésről, az írási és olvasási
műveletekről. Hibák esetén jó kiindulópont a vizsgálódáshoz, de a tapasztalatlanabb felhasználók inkább hagyják ki, mert inkompatibilitást okozhat.

Multi-device support (RAID and LVM) —> RAID és LVM támogatás

Ebben az almenüben találhatók azok a részek, amelyek segítségével a linux kernel
szoftveres úton is tud RAID szolgáltatásokat nyújtani. A RAID egy hibatűrést
biztosító lemezrendszer, amely több fizikai vagy logikai lemezegységet
felhasználva tükrözéssel keszít az adatokról biztonsági másolatot. Ennek sokféle
változata van.
[ ] Multiple devices driver support (RAID and LVM)
Képes egy egységként kezelni több lemezt. Ez a RAID és az LVM alapja.
< > RAID support
RAID támogatás (lásd az alábbi pontokat).
< > Linear (append) mode
Szimpla hozzáfűzéssel képes egy egységként kezelni több partíciót.
< > RAID-0 (striping) mode
Csíkozó eljárás. A RAID első szintje. Az adatok egyes részeit elosztja a lemezek
között így hatalmas teljesítménynövekedés érhető el általa. Viszont csak akkor
igazán hatékony, ha az összefűzött lemezrészek mérete megegyezik (ha az egyik
rész kisebb, mint a másik akkor a nagyobb rész is csak akkorának látszik majd,
mint a kisebb). A másik probléma, hogy továbbra sem a biztonságon van a hangsúly
hisz adataink továbbra is csak egy példányban léteznek. E mód használatánál
az IBM merevlemezei tartják a sebességrekordokat.
< > RAID-1 (mirroring) mode
Ez már valódi RAID, igazi tükrözéssel. Legalább két merevlemez kell és az adataink
onnantól biztonságban vannak. Teljesítménynövekedést ugyan nem várhatunk tőle,
de még így is jobb megoldás, mint az előző (igazából nem is lehet a kettőt
összehasonlítani, mert a céljuk nem ugyanaz). A kapacitás akkora lesz, mint a
tömbben lévő legkisebb merevlemez kapacitása.
< > RAID4/RAID5 mode
A RAID fejlettebb változatai. A RAID 5 -nél a meghajtók együtt látják el
a hibajavító szerepet paritásbitekkel (akár a napló egy fájlrendszernél).
A RAID 4 -nél egy meghajtó a paritás. Természetesen e két változatnál
nagyobb a redundancia, ezért biztonságosabbak (bár egy ilyen tömb kialakítása
már elég drága).
< > Multipath I/O support
Tükrözésnél van jelentősége RAID-1 és ennél magasabb szinteken. Ha az egyik
lemez meghibásodik miközben egy vagy több folyamat éppen adatokat kér le róla,
akkor a kérés további része automatikusan egy másik lemezre lapolódik át, így
nem szakad meg az adatátvitel egy pillanatra sem és főképp nem kerül veszélybe
a rendszer stabilitása.
< > Logical volume manager (LVM) support
Ha ezt bekapcsolod, akkor lehetőséged nyílik arra, hogy mind fizikailag, mind
logikailag különböző egységeket szervezz egy tömbbe (pl. merevlemezeket,
partíciókat, loop egységeket stb.).
Networking options —> Hálózati opciók

< > Packet socket
Csomagkapcsolt adatátviteli protokoll támogatása. Bekapcsolása erősen ajánlott. Minden olyan eszköz használja, amely nem egy előre megírt protokoll szerint, közvetlenül az eszközre küldi az adatot (pl. tcpdump vagy DHCP).
[ ] Packet socket: mmapped IO
Ezt nem tudom pontosan, hogy mit jelent, de állítólag a csomagprotokoll
használata esetén gyorsítja az adatcserét.
Ha nem vagy biztos a dolgodban, akkor ne jelöld be.
< > Netlink device emulation
A súgó tanúlsága szerint ezt a funkciót rövidesen eltávolítják és
újraírják. Hálózati eszközök emulációját valósítja meg. Jelen pillanatban
a viszzafelé kompatibilitást szolgálja. Javallott bejelölni, különösen, ha a “TUN/TAP” funkciót is bekapcsoltad.
[ ] Network packet filtering (replaces ipchains)
A kernel tűzfalfunkcióinak bekapcsolása. Ezzel használható az adott kernellel
vezérelt gép átjáróként (gateway) vagy akár proxyként, tűzfalként is (magához a proxyhoz
ez nem kell, de a proxyk jó része által használt csomagfilter működéséhez
szükség van rá).
[ ] Socket Filtering
Portok filterelése. Kell akkor is ha PPP kapcsolatnál (mint peldául ADSL)
akarjuk használni az imént említett csomagfilterelést. Valódi szerepe az, hogy
felhasználói programok is kérhetik a kerneltől a bizonyos portokon erkező csomagok
ellenőrzését. Kell a DHCP -hez is!
< > Unix domain sockets
Ezt a funkciót nagyon sok program alkalmazza (pl. X Window system).
Mindenképpen fordítsd be és ha lehet, akkor ne modulba.
[ ] TCP/IP networking
Nagyon fontos! Ki ne kapcsold! Számtalan program működéséhez szintén szükséges
(megint csak X) és erősen ajánlott hálózat nélküli gépeken is. Olyan helyen
pedig ahol helyi háló vagy netkapcsolat van, ott egyenesen KÖTELEZŐ! Ez az
internet szabványos hálózati protokollja.
[ ] IP: multicasting
Ez a funkcio tobb gep egyideju megcimzesehez kell (pl. musorszorasnal).
[ ] IP: advanced router
Ha routert (útvonalválasztót) akarsz csinálni a gépedből, akkor erre van
szükséged. Csak akkor fog korrektül működni, ha engedélyezed az IP forwardolást.
Ezt úgy érheted el, ha kesőbb (majd ha odaértünk) bekapcsolod a “/proc
filesystem support” -ot (File systems —>) és korábban már engedélyezted
a “Sysctl support” -ot (General setup—>).
A bootoláskor pedig (miután a “proc file system” mountolásra került)
végre kell halytatni az “echo “1” > /proc/sys/net/ipv4/ip_forward” sort.
Átlagfelhasználóknak ezt a funkciót szükségtelen bekapcsolni.
[ ] IP: kernel level autoconfiguration
Az IP címek automatikus konfigurálását állítja be, amely a bootolás közben
történhet meg. Ennek igazán csak az ún. vékony klienseken van jelentősége
(ezek azok a munkaállomások amelyek nem rendelkeznek saját merevlemezzel).
Csak a távoli fájlrendszerekre vonatkozó résznél kijelölt “Root file system on
NFS” funkció bekapcsolásával együtt van értelme használni
(File systems —>).
< > IP: tunneling (alagút, burkolás)
Ez gyakorlatilag egy rejtjelezési eljárás: egy bizonyos protokollal képzett
csomagot egy másik protokoll segítségével juttat el IP -től IP -ig.
A legtöbb felhasználó itt is nemet mondhat.
< > IP: GRE tunnels over IP
Ugyanaz mint az előző csak ez routereken is alkalmazható (pl. a Cisco is ezt
preferálja). Sokkal jobb szolgáltatást nyújt, mint az előbbi “IP: tunneling”.
[ ] IP: multicast routing
Tulajdonképpen nem más, mint az “IP: multicasting” es az “IP: avanced router”
funkciók kombinációja, de ettől még az előbbi kettőt is be kell kapcsolni
a használatához.
[ ] IP: TCP Explicit Congestion Notification support
A hálózati torlódást (túlterheltséget) detektálja és jelzi a kliensek felé.
Csak a tapasztaltabbak kapcsolják be, mert problémákat okozhat.
[ ] IP: TCP syncookie support (disabled per default)
Ún. SYN cookie -k segítségével elérhetővé teszi a DoS (Denial of Services)
támadás alatt alló gépekhez törtenő hozzáférést. Erre akkor lehet szükség, ha
a rendszer olyan szinten leterhelt, hogy a szokványos felületen már nem megy
a bejelentkezés.
< > 802.1Q VLAN Support
A nevében a lényeg: VLAN támogatás. Szükséges a VLAN -ok használatához a
“vconfig” nevezetű alkalmazás is. A VLAN tulajdonképpen arra szolgál, hogy
drága routerek megvásárlása és különféle PC -s router-tákolmányok babrálgatása
(ahány alhálózat, annyi hálókártya stb.) helyett egyszerűen csoportokat
képezünk a gépekből (egy nekünk tetsző logika szerint) aztán egyedi
azonosítókat (ún. VID -ket) adunk nekik. Ennek a kezeléséhez elegendő egy
PC, amelyen a Linux kernel VLAN támogatással (azaz e funkcióval) felszerelt
változata dolgozik.
További info a VLAN honlapján:

http://www.candelatech.com/~greear/vlan.html

< > The IPX protocol
Ez a Novell IPX nevű protokolljának támogatását teszi elérhetővé. Ezt a
protokollt leginkább Windowsos helyi hálókon alkalmazzák. Novell NetWare fájl
és nyomtatószerverek eléréséhez kell, ha az “ncpfs” nevű kliensprogramból vagy
a DOSEMU -ból próbálkozol kapcsolat létesítésével. Ahhoz, hogy ez működjön
később majd az “NCP file system support” -ot is be kell kapcsolnod.
Az IPX pont-pont alapú protokoll (akárcsak a PPP).
< > Appletalk protocol support
Az Apple rendszerei által használt saját hálózati protokoll támogatása.
Támogatja az EtherTalk -ot és a LocalTalk -ot is.
Appletalk devices —>
Részletesebb ismertetésbe most nem mennék bele, de (nevéből adódóan) itt tudod
bekapcsolni a támogatást egyes konkrét AplleTalk -os eszközöknek.
< > DECnet Support
Támogatás a DECnet hálózati protokollhoz. Kell hozzá a “/proc file system
support” és a “Sysctl support”.
< > 802.1d Ethernet Bridging
Ethernet bridge támogatás. Tisztázzuk, hogy mi is az a bridge (híd). A bridge
lehetővé teszi a hálózatok végpontjai közötti zökkenőmentes kommunikációt.
Segítségével a hálózat részeinek szétválasztását és összekapcsolását is
biztosítani lehet. Letilthatja a hibás adatcsomagokat és (szűrés alkalmazásával)
biztonságos kapcsolatot biztosíthat. Létezik helyi és távoli változata is.
QoS and/or fair queueing —>
Lehetővé teszi a csomagok küldésének időzítését, így prioritásuktól függően
várakoztathatja vagy előnyben részesítheti az egyes küldeményeket.
Az egész almenü erről szól. Ha ezt nem kapcsolod be akkor a FIFO nevű
időzitő fog alapból működni (ez pedig érkezési sorrendben teljesíti a
kéréseket). Számtalan időzítő és egyéb eszköz közül válogathatsz az almenük
között (én leginkább a CBQ -t javaslom, mert az a legelterjedtebb).
Természetesen ez az egész funkció fölösleges, ha nem akarsz tűzfalat
építeni (csak egy működő kernelt).
Network testing —>
< > Packet Generator (USE WITH CAUTION)
A figyelmeztető felirat nem véletlenül van ott. Ez a funkció arra alkalmas,
hogy különböző előre konfigurált csomagok szabályozott küldésével tesztelje
a hálózat teherbírását. Ha nem vagy biztos a dolgodban, akkor inkább
ne babráld. Jobb, ha a linuxos ping parancsot használod az -f paraméterrel (flood).

Telephony support —> Telefonos eszközök támogatása

< > Linux telephony support
Ez a funkció itt Magyarországon egy kissé felesleges. Kevesen használják
ugyanis a számítógépüket telefonálásra. De ha van erre alkalmas kártyád
(és mondjuk tudsz IP alapú telefonhívást kezdeményezni), akkor ehhez erre
van szükséged.
< > QuickNet Internet LineJack/PhoneJack support
A fent említett gyártmányú kártyák támogatását kapcsolja be.
Javallott inkább modulba fordítani.

ATA/IDE/MFM/RLL support —> ATA/IDE/MFM/RLL eszközök

< > ATA/IDE/MFM/RLL support
Hacsak géped nem 100% -ban SCSI csatolást használ (ritkábbik eset), akkor
mindenképpen szükséged van rá, mégpedig közvetlenül a kernelben. Ennél a
résznél a modulok használatát inkább kerüld el.
IDE, ATA and ATAPI Block devices —>
< > Enhanced IDE/MFM/RLL disk/cdrom/tape/floppy support
Ez is kötelezően a kernelbe kell kerüljön a fent említett esetben.
[ ] Use old disk-only driver on primary interface
Régebbi MFM/RLL/ESDI kontrollerekkel ellátott rendszereknél javallott, ha
IDE csatolós eszköz van a másodlagos, harmadlagos stb. vezérlőn, de van
még egy nagyon fontos funkciója: ha ezt is beforgatod a kernelbe, akkor
lehetővé válik, hogy az elsődleges vezérlőre mondjuk CD-ROM -ot vagy
szalagos meghajtót tegyél. Az új driver pedig foglalkozhat a másodlagos,
harmadlagos stb. vezérlőkkel. Normál esetben erre nincs szükség, és csak a
másodlagos vezérlőt kell elérhetővé tenni (ez pedig kezelni foglya mind a 4
vezérlőt).
< > Include IDE/ATA-2 DISK support
Ez az újabb fejlesztésű vezérlő. Ha csak nem akarod a régit használni (nem
javaslom), vagy ha nem komplett SCSI rendszered van akkor mindenképp kell
(egyenest a kernelbe).
[ ] Use multi-mode by default
Sebességben is számít (jobb, ha bekapcsolod), de akkor feltétlenül kell, ha korábban fordítottál kernelt e nélkül és a következő fogadott:

hda: set_multmode: status=0x51 { DriveReady SeekComplete Error }
hda: set_multmode: status=0x04 { DriveStatusError }

[ ] Auto-Geometry Resizing support
Egyes AWARD BIOS -oknál előfordul, hogy 32 GB -nál nagyobb merevlemezekkel
nem bootol a rendszer. Ennek megoldása ez a menüpont. Maxtor lemezekhez van egy jumpon.exe nevű célalkalmazás is erre a problémára, az IBM -ekhez
pedig a http://www.storage.ibm.com/hdd/support/download.htm oldalról
szerezhető be egy ilyen program.
< > Include IDE/ATAPI CDROM support
ATAPI CD-ROM -ok teljes körű támogatása.
< > Include IDE/ATAPI TAPE support
Szalagos meghajtók támogatása (szintén ATAPI).
< > Include IDE/ATAPI FLOPPY support
Floppy meghajtók támogatása.
< > SCSI emulation support
Számtalan esetben előfordul, hogy ATAPI eszközöket SCSI -ként kell feltüntetni.
Például CD írok esetén vagy egyes usb -s eszközöknél (Pen Drive, hordozható
merevlemez stb.) ahhoz, hogy ezek működjenek előfeltétel ez a funkció.
Ha nincs ilyen perifériád akkor sem árt bekapcsolni, mert rengeteg bosszúságtól
kímélheted meg magad később (bármikor a kezed közé keveredhet egy ilyen eszköz
hisz ezek ma már nem luxuscikkek). Ha ezt is és a natív ATAPI támogatást is
beforgatod a kernelbe, akkor a natív ATAPI lesz használatban (magyarán, ha pl.
CD -t akarsz írni akkor ezt is és az ATAPI -t is modulba kell forgasd és
neked kell eldöntened, hogy mikor melyikre van szükséged).
[ ] IDE Taskfile Access
Direkt, nyers hozzáférés a hardverhez, ami jól jöhet tesztelésnél és az
esetleges hibák miatt elveszett adatok visszaállításánál.
— IDE chipset support/bugfixes
Innen csak a fontosabb es nem annyira egyertelmű menüpontokat emelem ki, mert
a többség úgyis csak komplett chipsetek támogatását realizálja, más funkciójuk
nincs (egy részük valamilyen hibát javít, egy másik részük csak támogatást ad).
Nézd meg az alaplapod doksijában, hogy milyen chipsettel ellátott géped van.
[ ] ISA-PNP EIDE support
ISA buszos EIDE vezérlők támogatását kapcsolhatod be ezzel (csak régebbi
gépeknél lehet rá szükség).
[ ] PCI IDE chipset support
PCI buszos IDE vezérlők támogatása. Újabb (4 évnél nem régebbi) gépeknél
feltétlenül szükséges.
[ ] Generic PCI IDE Chipset Support
Alapvető támogatás. Bekapcsolandó.
[ ] Sharing PCI IDE interrupts support
PCI -os IDE vezérlők IRQ -inak (megszakítási címeinek) megosztását lehetővé
tevő funkció. Javallott a bekapcsolása.
[ ] Generic PCI bus-master DMA support
Engedélyezi a DMA (közvetlen memóriahozzáférés) használatát a PCI -os
eszközöknek. A DMA csatornák tulajdonképpen arra alkalmasak, hogy a processzor
terhelése nélkül az egyes vezérlők közvetlenül a memóriába írhassanak (nem
csak a terhelés csökken, de lényegesen gyorsabb is ez az eljárás).
Nyugodtan kapcsold be.
[ ] Boot off-board chipsets first support
Ennek segítségével bootolhatsz nem alaplapra integrált vezérlőről is.
Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk beteszel egy SCSI vezérlő kártyát a gépedbe,
akkor az arra kötött merevlemezekről, CD-ROM -okrol stb. is indíthatod a
rendszert. Ehhez azonban vedd figyelembe, hogy módosítanod kell az /etc/fstab
és egyéb fájlok tartalmát, különben kellemetlen meglepetések érhetnek.
Nézd meg a bootolási beállításokra vonatkozó manuált (man bootparam) vagy
az általad használt boot kezelőnek a dokumentációját.
[ ] Force enable legacy 2.0.X HOSTS to use DMA
Ez a kód inkább csak tanulmányozás céljára kerülhetett be (azért ez érdekes
egy stabil változatnál). Semmiképpen NE KAPCSOLD BE!
[ ] Use PCI DMA by default when avialable
A korábban már engedélyezett DMA módot kapcsolja be, akkor ha elérhető.
Ezzel semmit nem veszíthetsz. Csak akkor hagyd ki, ha az alaplapod VIA VP2
chipsetes. Egyébként BEKAPCS!
[ ] Enable DMA only for disks
Csak akkor kapcsold be ha tudod, hogy olyan ATAPI protokollt használó
eszközeid vannak amelyek nem támogatják a DMA kommunikációt (pl. bizonyos
típusú CD-ROM meghajtók).
[ ] Other IDE chipset support
További IDE chipsetek támogatása.
[ ] IGNORE word93 Validation BITS
Ha teljesítmény és stabilitási problémáid vannak (bizonyítottan a lemezvezérlők
miatt), akkor lehet, hogy ez a funkció megoldja. Igen, csak lehet. Többet
erről most nem tudok mondani. ATA-4 es ATA-5 szabványok használata esetén
jelentkező problémák orvoslására építettek be (ennek oka állítólag az, hogy
Ultra Mode 4 -es eszközöknél bizonyos adatátviteli csatornák nem úgy működnek
ilyen körülmények között, ahogy kellene).

SCSI support —> SCSI támogatás

< > SCSI support
SCSI támogatás. A SCSI egy adattovábbítási szabvány, amely merevlemezek,
CD-ROM -ok, lapolvasók stb. csatlakoztatására használható.
Intelligens vezérlő, amely tehermentesíti a processzort; nagyobb stabilitást
és (általában) jobb adatátviteli sebességet nyújt mint az előzőekben
ismertetett IDE/ATA megoldások (a vezérlője tulajdonképpen egy külön kis
számítógépnek minősül). Segítségével több eszköz csatlakoztatható, mint az
imént említett (hírnevében porig alázott IDE/ATA vezérlők esetén.
Az egyetlen ok ami miatt ma is kisebbségben van az az ára (mind a vezérlőé,
mind a rácsatlakozó perifériáké). 1986 -ban jegyeztették be ezt a szabványt,
tehát volt idelye fejlődni: a 8 bites csatoló 7, a 16 bites 15, és a 32 bites
31 eszköz csatlakoztatását teszi lehetővé egyetlen vezérlőre.
Típusok: 1986 SCSI-1 5 MB/s
1994 SCSI-2 max. 40 MB/s (szinkron vagy aszinkron átvitel)
8 bites Fast 10 MB/s (szinkron)
16 bites Wide 20 MB/s (SCSI-3)
32 bites Ultra Wide SCSI 40 MB/s
< > SCSI disk support
(40) Maximum number of SCSI disks that can be loaded as module
Az első a SCSI merevlemezek és IOMEGA ZIP meghajtók (ZIP -ből SCSI vagy
párhuzamos porton kommunikáló változatok) támogatása.
A második számérték (alapból 40) azt szabja meg, hogy maximum hány lemezt
“vesz kezelésbe” a rendszer bootolásnál mielőtt a gazdadriver betöltődne.
Ezt már nem sokáig kell állitani, mert (a fejlesztők állításai szerint)
rövidesen ez is automatikus lesz.
< > SCSI tape support
SCSI szalagos meghajtók támogatása.
< > SCSI OnStream SC-x0 tape support
A címben jelölt szalagos meghajtókat nem tudja az alap driver kezelni.
Ezért kellett külön funkció hozzájuk.
< > SCSI CD-ROM support
SCSI CD-ROM meghajtók támogatása.
[ ] Enable vendor-specific extensions (for SCSI cdrom)
Szabad fordításban: adóspecifikus kiterjesztések támogatása. Ahhoz kell, hogy
öregebb NEC es Toshiba CD-ROM -ok, illetve HP írók is kezelhessék a
multisession (több menetben írt) CD -ket. Ha olyan meghajtód van amely egy
többmenetes CD -nek csak az első menetét látja, akkor jelöld be. Egyébként
nincs rá szükség.
(2) Maximum number of CDROM devices that can be loaded as modules
Ugyanaz mint a merevlemezeknél. Ha nem vagy biztos benne, akkor ne allítsd
át.
< > SCSI generic support
Ha az általad használni kívánt SCSI periféria nem illik bele az imént
felsorolt kategóriákba, akkor mindenképpen erre van szükséged (pl. scannereknél,
CD íroknal stb.).
[ ] Enable extra checks in new queueing code
Lefordítva: Extra ellenőrzések engedélyezése az új sorozó kódnál.

[ ] Probe all LUNs on each SCSI device
Minden SCSI csatolós eszköz kap a rendszerre csatlakoztatáskor egy egyéni ún.
logikai egységszámot (erre az azonosítóra hivatkozik ezután a rendszer).
Vannak eszközök, amelyek támogatják, hogy egyszerre több ilyen azonosítójuk
legyen. Tehát ennél a pontnál az eszközönkénti több azonosítót lehet
engedélyezni. A legtöbb esetben ennek a funkciónak a használata nem indokolt
(és nem is biztonságos). Ezért inkább válaszolj nemmel.
[ ] Verbose SCSI error reporting (kernel size +=12K)
A gépedben lévő SCSI alrendszer működés közbeni hibáinál e funkció hatására
a kernel bőbeszédűbb hibaüzenetet küld, így könnyebb kideríteni a probléma
okát. Ha kezdő vagy (akár SCSI -ban, akár a Linuxban), akkor kapcsold be!
Jobban jársz (csak 12K -val lesz nagyobb a kerneled).
[ ] SCSI logging facility
Kell hozzá a már oly sokszor emlegetett “/proc file system support” és
“Sysctl support”. Ezt követően a /proc/scsi/scsi fájlban láthatod e funkció
segítségével a SCSI eszközök hibáinak jegyzékét. Ez a funkció sem rossz ötlet.
Használd nyugodtan.
SCSI low-level drivers —>
Ebben az almenüben konkrét SCSI vezérlőkhöz hívhatjuk be a támogatást.
Nem fogok rajta feleslegesen végigmenni. Amilyened van, azt fordítsd be.

Fusion MPT device support —> MPT kompatibilis eszközök (SCSI és LAN üvegszálon keresztül)

< > Fusion MPT (base + ScsiHost) drivers
Ha van a gépedben ilyen típusú (MPT kompatibilis) eszköz, akkor kapcsold be.
Ez az eszköz képes egy nagy sebességű adatátvitelre kihegyezett kábel (Fibre
Channel) segítségével ellátni LAN és SCSI (Ultra-320) funkciókat együttesen.
(40) Maximum number of scatter gather entries
Az MPT -s eszköz által fogadható csatlakozások maximális száma.
< > Enhanced SCSI error reporting
Bőbeszédűbb SCSI hibajelentések. Megéri bekapcsolni.
< > Fusion MPT misc device (ioctl) driver
Ezt befordítva könnyebb lesz pl. a firmware frissítést elvégezni az eszközön.
mknod /dev/mptctl c 10 240
Ezután már hozzáférsz a fent leírt helyen.
< > Fusion MPT LAN driver
Az MPT eszköz LAN szolgáltatásának támogatása. Még nincs teljesen kész és a
korábbi 2.2.x -es kernelek nem tamogatják ezt a funkciot. Ha nem vagy biztos
benne, hogy szükséged lesz -e rá, akkor ne kapcsold be.

I2O device support —> I2O szabvány támogatása

< > I2O support
Az I2O (Intelligent Input/Output) egy szabvány, amely kétfelé bontja a
különféle hardvereszközök drivereit: külön egy OSM (operációs rendszer része)
és egy HDM (hardver része) részre. Így azok a hardverek, amelyek megfelelnek
ennek a szabványnak bármilyen I2O -t támogató operációs rendszeren működni
fognak. Ehhez már csak egy I2O kompatibilis csatlakozási felületet nyújtó
kártyát kell beszerezz.
< > I2O PCI support
Ez a PCI foglalatba illeszkedő I2O kártyának a támogatását kapcsolja be.
< > I2O Block OSM
I2O kompatibilis blokkeszközök (pl. merevlemezek) OSM oldali támogatását
kapcsolja be.
< > I2O LAN OSM
LAN -on keresztüli OSM támogatás minden erre képes eszköznél és I2O
kártyánál.
< > I2O SCSI OSM
Közvetlen hozzáférés a SCSI hardverekhez SCSI vagy nagysebességű kábeles
I2O csatlakozás esetén. Kell hozzá az “I2O Block OSM” funkció is.
< > I2O /proc support
Természetesen kell hozzá a “/proc file system support” is. A szokott helyen,
a /proc/i2o fájlban tesz elérhetővé információkat az eszközről.

Network device support —> Hálózati eszközök

A legkülönfélébb hálózati eszközök támogatása itt megkereshető.
[ ] Network device support
Ezt csak akkor kell bekapcsold, ha a számítógéped ténylegesen is kapcsolódik
valamilyen hálózathoz (legyen az LAN, vagy akár valamilyen szélessávú
internet, esetleg modemes kapcsolat).
ARCnet devices —>
Ha ilyen hálókártyád van, akkor kapcsold be. A külön alfunkciókra most nem
térnék ki. Az általános funkciók közül kapcsolj be mindent (de csak, ha
ilyen hardvered van), a konkrét típusokra vonatkozólag pedig csak a téged
érintőket (ARCnet COM90xx…). Arról, hogy neked milyen hardvered van
tájekozódhatsz annak dokumentációjából.
< > Dummy net driver support
Ha PPP vagy SLIP kapcsolatod van, akkor kapcsold be.
< > Bonding driver support
Ha több ethernet kapcsolat létesítésére alkalmas hardvered is van, akkor ez a
funkció jól jöhet. A lényege a következő: gépenként két hálókártya és összesen
két kábel segítségével tudsz egy darab duplasebességű kapcsolatot létrehozni.
Tehát a két külön kábel egy kapcsolatként lesz kezelve logikailag.
A Cisco Etherchannel -nek, a Sun Trunking -nak, a Linux pedig Bonding -nak
nevezi ezt az eljárást.
< > EQL (serial line load balancing) support
Ugyanaz mint az előző, de itt két normál telefonvonal esetén működik a dolog.
Gépenként kell két soros modem, két telefonvonal es jöhet a dupla élvezet.
PPP vagy SLIP protokollok esetén működhet ez a mutatvány.
< > Universal TUN/TAP device driver support
A driver létrehoz egy /dev/net/tun fájlt. Hogy pontosan mire való ez azt nem tudom
(de restellem).
< > General Instrument Surfboard 1000
A fent említett típusú kábelmodemhez nyújt támogatást.
Ethernet (10 or 100Mbit) —>
Ethernet (1000Mbit) —>
Konkrét ethernet vezérlők támogatása. Nem megyek bele részletesen.
Amilyened van, ahhoz kapcsold be a támogatást.
[ ] FDDI driver support
Üvegszálas adatcsatorna. Vezérjeles kettős gyűrűként működő adatátviteli
rendszer. Sebessége 100 Mbájt/s.
< > PLIP (parallel port) support
Párhuzamos porton keresztül kiépíthető hálózat. Természeténél fogva maximum két gép között
alkalmazzák. Régebben népszerű volt a játékok körében (Play LINK) és a
Linuxosok is gyakran használták fájlátvitelre akkor, amikor még nem volt természetes, hogy minden gépben van CD-ROM.
< > PPP (point-to-point protocol) support
Távoli elérést biztosító pont-pont alapú protokoll, főleg telefonvonalas
hálózatokban alkalmazzák. Támogatott protokollok: IPX/SPX, TCP/IP, NetBEUI.
A PPP almenüi:
[ ] PPP filtering (NEW)
Ki lehet szűrni, hogy mely csomagok mehessenek keresztül a PPP kapcsolaton.
< > PPP support for async serial ports
Ez kell minden, soros portra csatlakozó modemhez.
< > PPP support for sync tty ports
Ez kell minden olyan hálózati PPP eszközhöz, amely modem, de nem a soros porton kommunikál a géppel. Ilyen pl. a DSL és a kábelmodemek többsége.
< > PPP Deflate compression
Bekapcsolja a tömörítést. Ez tömörít minden kimenő csomagot. Csak akkor működik, ha a kapcsolat másik vége is támogatja. Ettől függetlenül be lehet kapcsolni, mivel automatikusan felismeri, hogy a másik oldal támogatja-e ezt a metódust.
< > PPP BSD-Compress compression
Szintén tömörítő eljárás, de egyes országokban nem használható (ha jól emlékszem, Magyarországon használható). Előbbi metódus javasolt, mivel amaz ingyenes, és jobban is tömörít.
< > SLIP (serial line) support
Soros vonali adatátviteli eljárás. Az Internet telefonos kapcsolata, TCP/IP
protokollal dolgozik.
Wireless LAN (non-hamradio) —>
Vezeték nélküli LAN eszközök támogatása. A listából válaszd ki a neked kellő
típust.
Token Ring devices —>
Magyarul: vezérlőjeles gyűrű topológia. Hálózati kiépítés-típus, melynél a
gépek összekötését egy hurkolt kábelközponton keresztül valósítjuk meg.
A korábban említett ARCnet hálózatok is vezérlőjeles elven működnek.
[ ] Fibre Channel driver support
Üvegszálas eszközök csatolóinak támogatása. Kell hozzá a “SCSI support” és a
“SCSI generic support” is.
Wan interfaces —>
Vezeték nélküli LAN eszközök konkrét típusaihoz lehet drivert választani ebből
a menüből.

 

Amateur radio support —> Amatőr rádiós eszközök

Az “AX25 protokoll” -nak megfelelő, pakett rádiós eszközökhöz kell. Ez a
TCP/IP őse. Ma is használják 144 – 432 Mhz -ig terjedő sávokon. 1200, illetve
9600 baudos sebességre képesek. Ennek alapján eldöntheted, hogy kell -e neked.

IrDA (infrared) support —> Infrás csatlakozást használó hardverek

[ ] IrDA subsystem support
Infra csatolású eszközök támogatása.
< > IrLAN protocol
Infrás összeköttetésen keresztül működő helyi háló kialakítását támogató
funkció.
< > IrCOMM protocol
Soros port emulác